Glokalizáció alatt azt értjük, amikor a globális termékeket vagy szolgáltatásokat a helyi piac szokásaihoz, törvényeihez vagy preferenciáihoz igazítják. A szó egyesíti a “globalizáció” és a “lokalizáció” fogalmát.
Bár a globális termékeket szabványosították, hogy megfeleljenek a tömeges közönség igényeinek, a glokalizált termékek gyakran jobban teljesítenek, mivel a marketing lokalizációja jobban megfelel a helyi piac sajátos környezetének és igényeinek.
Hogyan glokalizálódnak a cégek?
Alapos piackutatásra van szükség ahhoz, hogy megértsük egy vállalat célpiacának kulturális árnyalatait és társadalmi normáit, különösen, ha a világ különböző piacain értékesítenek.
A glokalizáció arról szól, hogy a helyi vásárlók elégedettek legyenek, még akkor is, ha a vállalatnak rendszeresen frissítenie kell a stratégiáját. A globális marketingstratégia egyik legfontosabb része a közönség megértése minden olyan piacon, ahol éppen tartózkodik, ezért a nemzetközi közönségkutatás kulcsfontosságú lépés a vállalatok glokalizálódásában.
Hogyan hat a glokalizáció a helyi piacokra?
A nagyobb vállalatoknak magasabb a glokalizációs költségvetésük és alacsonyabb árakat kínálhatnak, gyorsan birtokolva a piac többségét. Emiatt a helyi- és a kisvállalkozások gyakran nehezen tudnak versenybe lépni velük. Ha a helyi vállalkozások már nem tudják tartani a lépést, a glokalizált vállalatok emelnek az áraikon, hiszen már nincs valós versenytársuk.
A helyi piacokra belépő nagyvállalatok azonban új munkahelyeket teremthetnek ott, ahol erre égető szükség volt. Ezért a glokalizáció hatásai minden kontextusban eltérőek és egyszerre bírhatnak pozitív és negatív hatással a lokációra.
Pár képben bemutatjuk, hogy az olyan márkák, mint például a McDonald's vagy a Starbucks hogyan oldották meg a glokalizáció kérdését különböző országokban:
マクドナルドの牛丼！？ pic.twitter.com/JCHFbRP9mf
— けろっと (@kerotto) June 5, 2019
Te találkoztál már glokalizációval Magyarországon? Írd meg kommentben!
